„Amikor 2017 tavaszán Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megtiltotta, hogy a Közép-európai Egyetem amerikai akkreditációjú diplomákat adjon budapesti campusán, mindenki tudta, hogy ez több volt, mint egy támadás Soros György, a CEU-t alapító amerikai magyar üzletember és filantróp ellen. Akkoriban én voltam az egyetem elnöke és rektora – 2016-tól 2021-ig töltöttem be ezt a tisztséget –, így szemtanúja lehettem annak a több mint 50 000 budapesti polgárnak, akik néhány héttel később egy vasárnap az ablakaink előtt vonultak el, hogy megvédjék az akadémiai szabadságunkat. A »Szabad ország, szabad egyetem« skandálásával tudták, hogy az ő szabadságuk is kockán forog. Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta kiherélte az ország legfelsőbb bíróságát, átírta Magyarország alkotmányát, radikálisan korlátozta a szabad sajtót, és megbélyegezte a civil szervezeteknek nyújtott külföldi adományokat. A skandáló tömeg tudta, hogy az egyetem elleni támadás egy újabb lépés az egypárti önkényuralom megszilárdításában.
Orbán Viktor egyetemek elleni kampánya nem ért véget a CEU-val. Először is lefejezte Magyarország kiemelkedő tudományos intézményét, a Tudományos Akadémiát, megfosztva azt a független kutatóintézeteiktől. Aztán rákényszerítette a magyar egyetemi rendszer nagy részének privatizációját, az igazgatótanácsokat párthűségesekkel töltötte meg, és forrásokat áramoltatott a Mathias Corvinus Collegiumba, egy új elit intézménybe, amelynek kifejezett feladata, hogy hagyományos és hazafias oktatást nyújtson a jövő magyar elitjének.
Itt egy nagyobb geostratégiai átrendeződés projektje működött. Miután Orbán Viktor kidobott egy amerikai akkreditációjú intézményt, megpróbálta pótolni azt azzal, hogy felajánlott egy dunai kampuszhelyet a sanghaji székhelyű Fudan Egyetemnek, amely nemrégiben alapszabályában elismerte a Kínai Kommunista Párt vezető szerepét. Emellett lépéseket tett annak érdekében is, hogy még jobban elhatárolódjon a NATO-tól és az Európai Uniótól.
Fiatal demokráciapárti aktivistaként 1989-ben Orbán az elsők között követelte a szovjet csapatok hazatelepítését Magyarországról. Három évtizeddel később a NATO- és EU-tagországok vezetői közül is kiemelkedik oroszbarát álláspontja miatt. Orbán lassan ítélte el Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai invázióját, és arra sürgette az ukránokat, hogy keressenek békemegállapodást, és megtiltotta a magyar határon keresztül történő olyan fegyverszállításokat, amelyek az ukrán háborús erőfeszítéseket segítenék.